. a TüKöR .

Negyven éve vezették be Svájcban a nők szavazati jogát, elég rögös út eredményeként. Elvben már az 1848-as alkotmány is tartalmazta azt a kitételt, miszerint minden ember egyenlő, de annak 1874-es, első módosításkor sem kerültek be a nők politikai jogai, pedig előtte heves viták folytak erről. 

Az 1918-as országos általános sztrájk kilenc követelésének második pontja a politikai jogok kiterjesztése a nőkre. 1929-ben 170 ezer női és 80 ezer férfi aláírásával (az akciót a nőszervezetek közül csak a katolikus asszonyegylet ellenezte) újabb petíciót nyújtott be a nők szavazati jogáért küzdő egyesület (az akkori lakosság 5%-a lehetett), de ezt a témát a kormány, a héttagú szövetségi tanács évtizedeken keresztül nem volt hajlandó napirendre tűzni.

A KDNP pacifikálására ezzel párhuzamosan előkerült az a korábban a Nagycsaládosok Országos egyesülete által erőltetett, de úgy tűnik, a Fidesztől sem idegen javaslat, hogy a szavazati jogot a családmérethez igazítsák, magyarán a nagycsaládosok szavazati joga többet érjen, mint a gyermekteleneké.