A mellrák következtében elhunyt nők számát tekintve számos európai országban komoly esés figyelhető meg az utóbbi 20 évben. Ez vajon a kezelési módok jobb alkalmazásának vagy a mell-röntgenezésnek, ismertebb nevén, a mammográfiának köszönhető? Mely eljárás rendszeres alkalmazását a fenti periódusban tették általános gyakorlattá a legtöbb helyen.
A reklámok pasztell világában ilyen a mell röntgenes vizsgálata.
Vajon, miért használják az állatias emlő szót Magyarországon?
Nemrég látott napvilágot annak a 20 éven át tartó kutatásnak az eredménye, melyet egy francia, norvég és brit kuttaókból álló csoport végzett hat ortszágban, illetve régióban az Európai Unió területén.
Úgy állították párba őket, hogy a lehető leginkább legyenek hasonlóak a körülményeik: az egészségügyi- és beteggondozás, s a mellrák kialakulására ható rizikófaktorok is. Viszont, egyik országban / régióban 10-15 évvel korábban kezdték el kiterjedten alkalmazni a mammográfiát a másik vizsgált helyhez képest. Kép: valójában így néz ki a mell átvilágítása.
A kutatásban vizsgált egyik páros tagjai Írország, illetve Észak-Írország, egy másik esetben Svédország és Norvégia voltak. Svédországban a mellrákban meghalt nők száma 16%-kal csökkent 1989. és 2006. között - míg Norvégiában 24 % volt ez az arány. Tehát a halálozási ráta mindössze 8%-kal volt kedvezőbb Svédországban, ahol már a 80-as évek közepén bevezették az általános és rendszeresen elvégzett mammográfiát, míg Norvégiában 10 évvel később történt meg ez.
A másik két párban vizsgált ország esetében sem tapasztaltak a kutatók valami látványos 'mammográfia-hatást'. A két évtizeden át folytatott vizsgálatuk eredményeit a British Medical Journal-ban publikált cikkükben azt állítjákk, hogy semmil vagy igen csekély hatása volt a mammográfiának a mellrák halálozási arányára az adott 20 évben. Ez egybecseng az ezügyben másutt, mások által végzett tudományos vizsgálatok konklúziójával.
Ugyanakkor, a 2011. júniusában befejeződött, eddigi legnagyobb svéd mammográfia hatásvizsgálat során pedig azt a korábbi felfogást erősítették meg a kutatók, hogy a mell rendsszeres röntgenes vizsgálata jelentősen csökkenti a mellrákban való elhalálozás kockázatát.
Úgy tűnik, a vita még tartani fog egy ideig... Kinek áll érdekében?... S mi lesz a nők egészségével? Hiszen, köztudott: a legtöbb nőt érintő rákbetegség, éppen a mellrák.
Nem lehetne esetleg biztosra menni? A sokkal egyszerűbb, fájdalommentes és jobb eredményt ígérő ultrahangvizsgálatot alkalmazni? Mint például, a prosztata vizsgálatoknál.
No, igen, ehhez előbb talán több női döntéshozó kellene az egészségügyben is.
...........................................................................................................................
Svédországban a 40 és 69 év közötti nőket hívják röntgenvizsgálatra, mely része az általános egészségmegőrzési programnak. A betegség korfáját figyelembe véve, a 40-eseket másfél évente invitálják a vizsgálatra, míg az 50-es-60-as korosztályhoz tartozókat minden második évben. Ahol nők nagyobb számban fordulnak meg - munkahelyi zuhanyzókban, mosdókban, edzőtermek öltözőjében, uszodákban - ott láthatók az önvizsgálat módját bemutató plakátok.
A svéd viszonyokról, ezzel kapcsolatosan még annyit, hogy a nőket érintő leggyakoribb rákbetegség ma itt is a mellrák: évente 7000 eset körül alakul az előfordulása. Vagyis: 100.000 lakos közül 229 nőt (és néhány férfit!) ér el a betegség. A 30-40 évesek között 103, a 50-74 éves korosztályban 320, a 75-89 évesek között 347 megbetegedés történik az adott 100.000-es populációban. S amint az más országokban is megállapítható, itt is világos összefüggések láthatók a betegek szociális helyzete és a betegség kialakulásának és gyógyításának eredményességét illetően, noha az egészségügyi ellátás mindenki számára (gyakorlatilag) ingyenes és magas szinten hozzáférhető. Svéd sajátosság, hogy míg a déli harmadban (Malmőtől Stockholmig) e szám 247, addig északon csak 208 (2007-09.) !
Ami a mellrákból való felgyógyulás esélyeit illeti: a kritikus 5 év elteltével 10 megbetegedett svéd nő közül 9 egészséges, s 10 év múltán is 8 teljesen jól van (2011-es adat, s 20 évvel ezelőtt ez 80% volt). Az onkológiai kezelés összetétele egyre inkább személyre szabott, s a sebészeti beavatkozással együtt szokták elvégezni a korrekciót is (inplantátummal vagy más módon) s 12 napos tetszőleges (egyéni, csoportos) lelki utógondozás illeti meg a pácienst.
