HTML

. a TüKöR .

- reflektál: milyen nőként élni az Európai Unió és a világ különböző társadalmaiban. Olaszországban, Svájcban, Franciaországban, Németországban, Angliában, Svédországban, Amerikában, Izraelben - vagy Magyarországon.

Ti mondjátok

Iratkozz fel te is!

A nem annyira kegyelmes nővérek

2011.06.13. 20:09 prima.lux


A Magdolna-nővérek című film néhány éve a magyarországi mozikban is futott, és DVD-n is kapható. Három lány történetén keresztül mutatta meg a rendező, Peter Mullan a katolikus apácarendek által Írországban működtetett „otthonok” életét. Az apácák ezekben a házakban mosodákat üzemeltettek, és az ide bezárt lányokat és nőket kényszermunkára fogták. 

Az elmúlt években számos bizottság dolgozott a múlt feltérésén. Legutóbb a Ryan-bizottság alaposan (és az alapossággal egyenes arányban széles körű felháborodottságot kiváltva) dokumentálta nem csak a katolikus klérus egyes tagjai által gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményeket, hanem azt is, hogy ezt a munkahelyi elöljárók (püspökök) nemcsak eltűrték, hanem még védték is az elkövetőket a panaszt tevő gyerekek és szülők ellen és legfeljebb máshová helyezték az elkövetőt, ha valahol mégis botrány fenyegetett. 

 
Az 1960-as évektől az ír állam is szívesen helyezett el „problémás” nőket ezekben a magánintézményekben. Kikerülni csak úgy lehetett, ha valamely családtag vagy rokon magához vette a nőt – aki megszökött, azt a rendőrség visszavitte. Még a halottakat sem vitték ki a köztemetőkbe, hanem a kertben hantolták el őket. A különféle (szintén katolikus szervezetek által működtetett) ipar”iskolákban” dolgoztatott gyerekek sorsát feltárták, és az ír állam mulasztásáért anyagi és erkölcsi elégtételt adott.
 
 

Az 1996-ig működő Magdolna-mosodákban kényszermunkára fogott nőkkel szemben azonban
adós marad az ír társadalom, az ír állam és a katolikus egyház. 1993-ben az egyik mosodákat üzemeltető apácarend kissé elszámolta magát a részvénypiacon és kénytelen volt eladni az egyik, korábban mosodának használt dublini ingatlanát egy ingatlanfejlesztő cégnek. Azt tudták, hogy a kertben temető van, ahova a halálukig ott dolgozó nőket temették, és az apácarend meg is állapodott a temető felszámolásáról. Az apácák 133 elhunytról tudtak. Halotti anyakönyvi kivonat viszont nem készült mindegyikükről. És az exhumáláskor még 22 holttestet találtak. Nem mindenkiről tudni, ki volt és hogy hívták – aki a mosodákban kötött ki, azt a nevétől is megfosztották. A terhesen a mosodákba került és ott szült lányanyák gyerekei eltűntek, és a hiányos dokumentáció miatt utólag sem igen deríthető ki, mi lett a gyerekből.
A túlélők egyik csoportja, az Igazságot a Magdolnának végül az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságához (UNCAT) fordult, amely a panaszok meghallgatását követően június elején elmarasztalta az Ír Köztársaságot a polgáraival szemben elkövetett mulasztások miatt és felszólította a történetek kivizsgálására és az áldozatok kárpótlására.
A becslések szerint 1922 és 1996 között 30.000 nőt dolgoztattak a mosodákban. Közülük néhánnyal a BBC készített dokumentumfilmet, amely a youtube-on megtekinthető (öt részletben): iTT

 

Szólj hozzá!

Címkék: írország

A bejegyzés trackback címe:

https://atukor.blog.hu/api/trackback/id/tr603092134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása